keresztút

2009.06.11. 08:43

szerző: Phátyol Ferenc

1930-ban a missisippi állam beli clarksdale-ben, a 61-es és a 49-es út kereszteződésében Robert Johnson eladta a lelkét az ördögnek, hogy ő lehessen a valaha élt legnagyobb gitáros. Az alkut csókkal pecsételték meg.

Na persze a te keresztutad ennél sokkal kisstílűbb, mivel te is sokkal kicsinyesebb vagy. De a lényeg ugyanaz. Eladod-e a lelked azért, hogy meghosszabbíthasd és elodázhasd azt, ami amúgyis elkerülhetetlen? Bukni fogsz, méghozzá hatalmasat. Már réges rég csak az időpont a kérdés.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://negyothathet.blog.hu/api/trackback/id/tr971178147

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Harmónianyuszi 2009.06.11. 13:41:05

Ajaj. Keresztút..má rosszul hangzik.:D
De ha kereszt, hát legyen kereszt.
Mert az én keresztem az, hogy amikor ilyen sorokat olvasok, örökké a "hogyha igen, mijé nem" kérdés jut eszembe.
Az örökös egyhelyben topogás, kurvanagy szavak. Ahelyett. hogy egyszer már látnék valami olyat, hogy megvonja valaki a vállát (amolyan leszarom stílusban) és belevágna. Persze, tudomén...a belevágásnak az a hátránya, hogyha nem sikerül, mert menet közben elfogy a kezdeti lendület, akkor megintcsak kínos magyarázkodásra kényszerülhet az illető.
Viszont ez a fenti kis történet elnyerte a tetszésem, és lehet, hogy lélekkufárnak állok:D
ÍÉsakkor bárkinek KERESZTbe tudok tenni. Voila: ezzel megint visszakanyarodtunk a kereszthez.:)

Semmi értelme ám ennek a kommentnek, csak igyekeztem a "hely szellemének" (értsd: a másik blog)megfelelő módon kinyilatkoztatni.
süti beállítások módosítása