Mert oké, azt mondjuk, hogy nem számít semmi kézzelfogható, de akkor sem hiszem, hogy szabad lenne elpazarolni ezt az ajándékot, amit úgy hívnak, hogy élet. - faszé blogolsz akkó?

Tegyük fel például, hogy már két napja nem szartál;
Természetes, hogy kitolsz egy húsz-harminc centis példányt.
De a fajansz ehhez kicsi; keresztbe áll a szar,
És utána eltörik; ez az ami kurva szar.
Mert miközben dől, mint a pisai torony,
Szép barna vonalat rajzol a combodon.
Ide figyelj kisgyerek, én más vagyok, mint az emberek;
Mert a csapból isznak a többiek, én meg oda vizelek.

 

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://negyothathet.blog.hu/api/trackback/id/tr531128446

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Harmónianyuszi 2009.05.18. 13:31:13

Ha nem számít a kézzelfogható, akkor a jövőtől félni eleve hülyeség. Jövő, mint olyan....nos, semmiképp nem kézzelfogható. Ez egy.
Kettő: a kézzelfogható dolgoknak is megvan a maguk éréke a maguk helyén. A rám jellemző földhözragadt gondolkodásmód miatt eszembe jut Hidas Antal egy műve, ahol Ficzek úr valami olyasmit talált mondani, hogyha a föld fölött jár valaki örökké, akkor az "éhendöglik Blaha Lujzával meg a piros függönnyel együtt."
Ennek a mondatnak: "Mert a csapból isznak a többiek, én meg oda vizelek." nagyon örülök, mert így végre találtam más okot is arra, hogy miért kedvelem inkább az alkoholt, mint a vizet.

süti beállítások módosítása