"Már leírtam a jókat, hogy tudjam, mire figyeljek legközelebb, és ma reggel arra ébredtem, hogy megtaláltam végre az utolsó kirakót is. Úgy hívják, hogy szelidség - mindenképpen erővel társulva, ami az önuralom és a önbizalom magas foka. Ezt a párosítást kérem."

elég sokat (s)írtál mostanában az elvárásaidról. szerintem úgy fair, ha az ember nyújtani is tudja amit elvár. nos, nézzünk meg egy példán keresztül néhány alapvető dolgot.

itt van a manacom, a kaki. igazából négy dologra van szüksége ahhoz, h boldog legyen, jól érezze magát.

- biztonság. ez könnyű, mer elég fasza helye van, ami nem változik + nem basztatják vadidegenek időről időre. (ezt a gyerekeid is elmondhatják? segítek: nem)

- kaja. na ebben jó vagy te is, tekintve azt a plusz 20 kilód.

- törődés. ez a malacnál abban nyilvánul meg, h nyöszörög, ha magányos, ilyenkor ki kell vennem simogatni, gyömöszkölni, vagy csak azér, h a közelembe legyen. ilyenkor megnyugszik és boldogan röfög.

- szabadság. van mikor semmi mást nem szeretne, csak magában lenni, futkározni, és ugrándozni önfeledten. ha ezt hagyom akkor szintén boldog.

a dolog kurva egyszerű. ez egy tengerimalac, még a rágcsálók közt is elég butának számít, nincsenek is nagy igényei. viszont kibaszott félénk jószág. ennek ellenére most mégis itt alszik az ölemben, nem zavarja se a zene, se az, h gépelek.egyszerűen azér, mer a fentieket jól oldom meg, és biztonságban érzi magát.

na és akkor vegyünk téged. te bazmeg képtelen vagy önös érdékeid háttérbe szorítani, valamint békén hagyni az embereket. vagy olyan szinten rájuk akaszkodsz, h azt még egy kő türelmével rendelkező szent vagy faszomtuggya mi is megunná, a másik végleted pedig a dolgokba való olyan szintű beleszarás, h az egészen elképesztő. utalok itt a "gyereknevelésedre", illetve arra aszerencsétlen kutyára, akit éhendöglesztettél, a szopásér emberrablásra, hadd ne soroljam..

mondanám, h próbálkozz te is vmi háziállattal, de nem mondom. mer nem menne neked. én meg azt nem vállalom, h közvetve rajtam száradjon egy élőlény halála.